2009. június 26., péntek
Dejó.
Olyan természetes volt valahogy az egész.
Pedig ha jobban belegondolok szinte groteszk, létidegen dolog ez valahol. És mégis úgy lépkedtem melletted, mintha már jólmegszokott napi rutin lenne.
Újabb bejegyzés
Régebbi bejegyzés
Főoldal